Színház az egész világ

Egy ember igazi arca akkor látszik meg,amikor hatalmat kap,és akkor amikor nem értenek vele egyet...milyen módon viszonyul,s hogyan képes meglátni a másikon át saját magát.?
Ezért érzik sokan diadalnak egy vitán túl igazukat,-kik hangot adnak-

miközben a másik csak ráhagyja: 

'Legyen hite szerint!'
Amíg valakinek fontosabb valami,mint a békesség,addig észre sem veszi,hogy 

mozgatják,rángatják,mint egy marionett bábut.
Az ember az alsó (ösztönös) szinten: harcol mindennel és mindenre rááll tudattalanul,hogy érvényesüljön,vagy hagyja elveszni életét akarata híján. Ez a fejletlenek szintje,akik sodródnak.
A gyakorlatiasok zöme: tudja,mi viszi előbbre,célját érzékeli és nem menekülhet az igazság elől sem!Nekik még van mit ledolgozni,van miért kiàllni,ők még nem mehetnek meditálni naphosszat,hiszen még nem tartanak ott...s mivel valójában nem tiszta lappal érkezünk-hát megvannak feladataink,melyeket megéléseink táplálnak még a leszületés előttről,s azóta...a döntés előtt állóké,akik a lentről és fentről kell válasszanak megéléseikben.
A spirituális ember célja a magasabb eszme megélése-nem csak hirdetése! Aki cipekedni óhajt,annak meghagyja,de már nem mozdul ki csak azért a középpontjából,hogy másokat bármiről meggyőzzön. A fejlettek,akik felfelé törekvőek.
Az emberek ítélete az elvárásokkal kart öltő szörnyeteg lehet,ha hagyjuk uralkodni.
Amit tudva tudunk,azt más nem feltétlen érti még.
Az emberi jellem a személyiségek elegye. Amikor felismered arcait,már nem akarsz azonosulni egyikkel sem
Nem játszmázol tovább...és hagyod,hogy mindenki szabad akaratból élje mélységeit (amik tanítóak),meg magasságait is.

Az ember nem azért került ide a Földre,hogy akarattalanul elviseljen valami rákényszerített sorsot,hanem hogy önmaga is tevékenykedjen karmájának kialakításában,és fejlődjék tudatosan. 
Azonban senki sem jut segítséghez,aki előbb meg nem kísérelt segíteni magán! -'Segíts magadon,Isten is megsegít!'